Lénárd Gábor

2011-es örömeim

Hardware:

• Shure SRH840 fejhallgató. Ha csak egy valamit szabadna mondanom, akkor ez volna az, mert nincs még egy dolog ebből a listából, amely annyi örömöt okozna, mint egy jó fejhallgató. Rajongok a zenéért és a minőségért, de egy high-end rendszer kiépítésére nemcsak a pénzt sajnálnám, hanem a család miatt ki sem tudnám használni (hacsak nem a pincében rendezkednék be, mint Sándor). Egy jó fejhallgató viszont mindent megold: sokkal kedvezőbb árú, és akárhol használhatom, még az irodában is. Azóta egyébként a Shure mellé beszereztem egy félig nyitott Philips Fidelo L1 fejhallgatót, amelynek nemcsak szebb a hangja, de könnyebb is, és még távirányítós headset is van hozzá alapból. (Időközben egyébként megjelent a Shure SRH940 is.)
• Fujitsu ScanSnap S1300: Évek óta sajnáltam kiadni a pénzt egy ilyen szkennerre, olyan drágának tűnt. Pedig volt már olyan helyzet, amikor elég sokat ért volna, ha elérhető egy dokumentum másolata, amely ezer kilométer távolságban hever. A ScanSnap valami csoda: beteszem a papirokat, megnyomom rajta a kék gombot, és nem sokkal később megjelenik a PDF a gépemen, kétoldalasan, kereshető szöveggel (OCR végrehajtva a háttérben). Az így beszkennelt fájlokat átnevezés nélkül időnként (egy-két havonta) egyetlen mélységű folderstruktúrába dobálom, anélkül, de mindennek nincs is igazán nagy jelentősége, mert a szöveg úgyis kereshető, tehát a Spotlight kihozza, akárhol van. Nem pazarlom az időm címkézésre.
• Áprilisban írtam, hogy új, négy magos, 8 gigabájtos MacBook Prót vettem, matt nagy felbontású képernyővel. A gép alapvetően teljesen néma és nagyon gyors, élmény vele dolgozni. Bárcsak használhatnám a munkahelyemen is! Ugyanakkor nem tökéletes minden, mert úgy tűnik, elméretezték ennek a szörnyetegnek az áramellátását: nagy igénybevétel alatt (pl. játék vagy fényképfeldolgozás) nemcsak hogy hangosan pörögni kezdenek a ventillátorok, hanem képtelenné válik az akkumulátor a GPU és a CPU áramigényét ellátni, és szép lassan merülni kezd, még bedugott töltő mellett is. Remélem, hogy az Intel következő generációs rendszere gazdaságosabb lesz, vagy az Apple beépít majd valami még erősebb akksit, hogy bírja. Ami jobban zavar az az, hogy a gép egy-két havonta lefagy egyszer, mindig mikor éppen 10-15 perce hagytam magára. Az elején a képernyővédő és a videókártya akadására gondoltam, de hiába tiltottam le a képernyővédőket, a probléma még így is jelentkezik időnként.
• Nyáron kipróbáltam, majd vettem egy FUJIFILM X100 fényképezőgépet, amelyet azóta is nagy elégedettséggel használok. Két dolgot kéne gyorsítani rajta: egyrészt alvásból pár másodperces töltődés nélkül azonnal kapcsoljon be, másrészt az autófókusz lehetne kicsit gyorsabb. Esetleg még nem ártana egy valamivel erősebb akkumulátor sem bele. (A pro-kategóriás 1D után nyilván nagyok az igényeim.) De alapvetően nagyon elégedett vagyok, mert ilyen kis méretű gépnél akár gyenge fénynél is ilyen fantasztikus képminőséget még nem pipáltam. Egy vakut szeretnék majd még venni hozzá, de a nagy fényérzékenysége és a beépített vakuja miatt olyan ritkán kell, hogy még vonakodom. A Fuji nemrég bejelentette az X-Pro1 gépet is, amely külsőleg az X100-re hasonlít, de cserélhető objektíves, és még szuperebb minőség (érdemes megnézni az eddig megjelent hivatalos és nem hivatalos tesztképeket). Jó választás egy tükörreflexes gép helyett, mert élvezi annak előnyeit, viszont jóval kisebb (ugyanakkor nem olcsóbb). Az X-Pro1 nagyon vonzó gépnek tűnik, de tény, hogy még a legkisebb objektívvel is nagyobb, mint az X100, és nincs beépített vakuja sem.
• Ősz végén írtam az iPhone 4S-ről is, amellyel azóta is roppant elégedett vagyok. Annyit tennék még hozzá, hogy magam sem hittem volna, milyen ideális kompakt fényképezőgépnek. A zsebemből pár másodperc alatt a lövésre kész állapotba kerül, és a legtöbb esetben olyan képeket készít, amelyre egy nagyobb gép is büszke lehetne.
• Állitható magasságú IKEA asztal: A munkahelyemen már hónapokkal előtte volt ilyen asztal, és annyira megkedveltem, hogy szerettem volna otthonra is egyet. Az IKEA-féle sokkal olcsóbb és egyszerűbb, de azért elfogadható minőségű. Jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek, aki próbálja némileg csökkenteni az ülőmunka számos káros hatását. Akárcsak a munkahelyemen, most végre otthon is rendszeresen váltogatom az ülést és az állást.
• Apple Thunderbolt Display: Azóta vágytam egy ekkora monitorra, mióta először kipróbáltam Handrás ilyen felbontású monitorát: 2560 × 1440 pixelen már kezd valahogy elférni az ember, nem annyira szűkös minden. Bár itt is igaz, hogy nincs az a terület, amit be ne lakna az ember. Fantasztikus, hogy első ránézésre mennyivel több részletet látok egy fotóból, vagy hogy végre kényelmesen elfér egymás mellett fejlesztés közben a TextMate és a böngészőablak. Csodaszépek a színek. Egyelőre nem kalibráltam, de így is egyértelműen jobb, mint a régi Samsungom kalibrálás után. Üveg és aluminium, csupa minőségi anyag. Egy Y-alakú kábel jön ki belőle, amelynek egyik vége MagSafe, hogy árammal lássa el a MacBookot, a másik végződés pedig a Thunderbolt (amely gyakorlatilag egy külső PCI Express Bus), ezen keresztül csatlakozik a számítógép a monitor hátuljába dugott FireWire Drobóba, gigabites hálózatra, USB-s nyomtatóra, és a monitorba épített hangfalakra, mikrofonra, illetve HD kamerára. A képernyő tehát egy kényelmes dokkolóállomás is egyben. Nem tudok rosszat mondani róla. Viszont az tény, hogy ekkora felbontásban nem tudja már a videókártya meghajtani a StarCraft II-t. A Thunderbolt segítségével megoldható lenne, hogy egy erősebb GPU, amely képes lenne ennyi pixelt meghajtani, magában a monitorban foglaljon helyet, vagy akár egy külső dobozban, mint amilyet az MSI mutatott be nemrég.

Software:

• Áprilisban még játszottam a StarCraft II-vel. Nagyon élveztem. Ráadásul magamhoz képest szokatlan módon végig is játszottam, mert mindegyik küldetés annyira más volt, bár maga a sztori sajnos kevés izgalmat tartogatott. Elképesztően gyönyörű és csodaszép hangja van. Nagyon várom, hogy végre játszhassam a többi fajjal is az új kiegészítőkben). Ugyanakkor zavar, hogy nem fogom tudni a nagy felbontásű képernyőn játszani.
• Fontos új szolgáltatás számomra az iCloud, a MobileMe erősen kiterjesztett utódja. Végre az Apple termékek esetében nem a számítógép a digitális központ, hanem a felhő. Bizonyos dolgok (naptár, kontakt-szinkronizáció stb.) már eddig is működtek, de végre ez lett az alapelv mindenben, és az új iOS és OS X verziókkal egyre inkább így lesz. Az iCloud része az iTunes Match, melynek révén végre nem nekem kell az otthoni gépemen a zenéim hostolni, hanem mindent a felhőben, és az egyes eszközeimen (beleértve a számítógépet is) annyi zenét tartok, amennyit akarok, és mégis hozzáférek az összeshez. Az szolgáltatás eleinte akadozott, és nem indult be egy-egy letöltés vagy streaming egyből, de mostanra már általában jól működik. Rettenetesen hiányozni fog viszont a MobileMe Gallery, mert nem ismerek hozzá fogható szolgáltatást, amely ennyire jól lefedné az igényeim.
• The Hit List — GTD app Macre és iPhone-ra, amely leváltotta az OmniFocus-konfigurációmat, mert egyszerű, szép és nagyon-nagyon kézre áll, főleg a Maces program. A fejlesztő már dolgozik az iPad-változaton, de nekem igazán egy webalkalmazás hiányzik nagyon, hogy az irodai Windows-dobozról is használni tudjam. Addig is készítettem magamnak egy buffert: https://thl-buffer.appspot.com/ A THL egyébként azért tetszik sokkal jobban, mert egyszerűbb. Az OmniFocus annyira túlzásba viszi a flexibilitást a mindenféle nézeteivel, ki-bekapcsolható opcióival, hogy elveszem benne, ráadásul viszonylag merev a felfogása arról, hogyan tároljam benne a dolgokat, pl. nem szereti, ha kontextus nélkül írok be dolgokat, amit pl. a “Kölcsön adott dolgok”, “Mit csináljunk hétvégén” jellegű listáim vagy az otthoni projektem esetében teljesen indokolatlannak tartok. THL-ben elég akkor díszítenem az adataim, ha van értelme. Nem pazarlom az időm címkézésre.
• Apple Mail — Sok-sok év után leváltottam a Gmail webes felületét, mert kiderült, hogy a Lionban érkezett Mail elég jó már. Úgy tűnik, hogy ami a legjobban hiányzott nekem, az egy jó thread view, meg a gyors keresés. Mindkettő funkció jobban működik az Apple szoftverében. Ráadásul sokkal egyszerűbb a több account használata. (És az új iOS-változatokban végre megy a zászlócskázás is, bár sajnos csak egyetlen színben.) Persze az Apple Mail nem támogatja a többszörös címkézést, de ez nekem nem is hiányzik, mivel nagyon ritkán címkézek, hiszen annyira jó a keresés, státuszjelölésként pedig inkább a zászlókat használom, mert az mindenhol működik. Nem pazarlom az időm címkézésre.

A korábbi évek beszámolói:

• 2010-es örömeim: az iPad
• 2009-es örömeim
• 2008-as örömeim
• 2007-es örömeim
• 2006-os örömeim